Számszerűsítve

A 10-20 km szelvények közötti szakasz a legveszélyesebb az M7-esen. Az elmúlt öt évben ott volt a legtöbb, összesen 29 baleset. 2011 és 2014 közötti nyári időszakban (május-szeptember) összesen 428 különböző baleset történt az M7-es autópályán és a 7-es úton. Ezek az események összesen 689 személyi sérüléssel jártak, és 801 jármű tört össze. A balesetek során a vizsgált útszakaszokon 19 személy vesztette életét, az adatok mindkét irányra vonatkoznak.

Kevesebb, de súlyosabb balesetek az autópályákon

Az M7-es autópályán a vizsgált időszakban kevesebb baleset történt, mint a 7-es úton, 44-56%-ban oszlik meg az arány. A sérültek száma tekintetében ez az arány kiegyenlítődni látszik (50,4-49,6%),  az M7-esen a halálesetek és a személyi sérülések aránya is magasabb, hiszen az autópályán történt balesetekhez kapcsolható az elhunytak közel 58%-a, és az egy balesetre jutó személyi sérülések átlagos értéke (1,82 fő) is jelentősen magasabb volt mint a 7-es út esetén tapasztalt (1,4 fő). Általánosságban kijelenthető, hogy az autópályákon valamivel kevesebb, de súlyosabb balesetek a jellemzőbbek.

Veszélyes lehajtók, kereszteződések

A 7-es út veszélyeztetett részei szinte minden esetben a nagyobb, vagy forgalmasabb településeken keresztülhaladó szakaszok. A közúti forgalom erősödésével, az elágazások és kereszteződések számának növekedésével magyarázható, hogy miért gyakoribbak ezekben a zónákban a balesetek.

Ugyanezeken a szakaszokon az autópályák az átlaghoz képest biztonságosabbak, hiszen a települések mindennapos forgalmától jól elválasztva, zavartalanul haladhat a forgalom. Ez alól kivételt képeznek a fel- és lehajtókat tartalmazó 10 km-es szakaszok, ezeken a balesetek száma az előző és a következő szakaszhoz képest láthatóan kiugrik.

A fonyódi és siófoki lehajtónál gyakoribbak a balesetek az M7-en

A webes térkép alapján mindkét útvonalon veszélyesebb szakasznak mutatkozik Budapest környéke, ebből azonban tekintettel arra, hogy a megjelenített értékek abszolút adatok, csak azzal a megkötéssel szabad következtetéseket levonni, hogy ezt valószínűleg a nagyobb volumenű közlekedésből adódó jelenségként kell kezelni. Ennek fényében kijelenthető, hogy a fővároshoz közelebbi szakaszokon, mind a főúton, mind az autópályán nagyobb baleseti kockázatnak vannak kitéve a közlekedésben résztvevők, de ennek okai elsősorban a forgalom nagyságában keresendőek.

Budapest környéki szakaszok

Balesetek okai

A KSH adatai alapján számos okra vezethetőek vissza a balesetek, a legjellemzőbbeket a térkép különböző rétegein ábrázoltuk:

• Elalvás vezetés közben
• Követési távolság be nem tartása
• Utoléréses ütközés két vagy több résztvevővel, az egyik megállt
• Pályaelhagyás járművel egyenes úton, menetirány szerinti jobb oldalon
• Utoléréses ütközés két vagy több mozgásban lévő résztvevővel

A térkép alapján az utoléréses ütközések száma ott mutat abszolút értelemben magasabb értéket, ahol a 7-es út baleseteinek száma magasabb, viszont az autópályán nem ez a legjellemzőbb baleseti ok. A főút szakaszai közül a jelentősebb sebességkorlátozásokkal csillapított, forgalommal rendelkező település menti területeken gyakoribbak az utoléréses ütközésekre visszavezethető közúti balesetek.

Székesfehérvár környéke veszélyes

A pályaelhagyásra visszavezethető balesetek jellemzően az autópályán történnek, hiszen ez a baleseti ok egyértelműen a párhuzamosan egy irányba tartó sávokban haladó forgalom esetén jelentkezik súlyosabb kockázati tényezőként.  A térkép alapján egyértelművé válik, hogy kifejezetten egy területen koncentrálódik ez a baleseti ok: a Székesfehérvártól délre futó szakaszon.

Gyorshajtás miatt történő balesetek

A gyorshajtás miatt kialakuló baleseti helyzetek területi szerkezete is hasonló képet mutat a térképen, de a Székesfehérvártól délre látható szakaszra vonatkozó értékek elsősorban a 7-es úton történő balesetekre vezethetőek vissza.